2 tökéletesen működő érzékelő már biztosan van Robiban :)
Az egyik akkor riaszt hangos szirénaszóval, mikor kézből megpróbáljuk őt a kiságyába betenni - kétségtelenül nagyon bújós baba :) Ha ezt az elsőt véletlenül sikerült kijátszani és úgy döntünk, hogy vele egy időben mi is szundizunk, akkor lép működésbe a második, és a szülők elalvásának pillanatában ismét éles szirénázás hallható :) Pörfekt :)))
Szerencsére éjszakára tartalékra teszi ezeket a szenzorokat... egyelőre :)))
Csak, hogy el ne felejtsem... (Aztán az előző bejegyzések kommentjeire is válaszolok ám rögvest)
Szóval a természet úgy gondolja, hogy a testem máris/újra (ahogy tetszik) készen áll egy kistesóra, azaz nem egészen 9 hét után ismét menstruálok. Ráadásul elég durván...
Egyébként én magam még nem érzem úgy, hogy készen állunk, és ezzel Zoli is egyetért, szóval még várunk egy kicsit :) A nődokim szerint minimum egy évet a császáros heg miatt... Na majd meglátjuk.
Ja és nagyon örül a szívem, mert Robinak azért egyelőre saját kistesó nélkül is meglesz a társasága... :)))
Összeesküvés-elméletek ide vagy oda, egy biztos: hogy az amúgy nyugodt, kiegyensúlyozott, érdeklődő fiammal ma oltás után egyszerűen nem lehetett bírni, iszonyúan nyűgös volt egész nap! Mostanság már a fürdéssel nem volt gondunk, nem sírt közben, ma viszont még el sem kezdtük vetkőztetni, már a pelenkázón nekifogott a visításnak. Azért írom így, mert tényleg az volt - visítás, szó szerint megijesztett, nem értettem, hogy mi a baj. Hiába öleltem magamhoz, hiába ringattam és simogattam, nem lehetett megvigasztalni, borzasztó érzés volt! Így sírni még soha nem hallottam, de előre félek a következő oltásoktól már...
Konkrétan a szívbajt hozták rám, és nem az oltás volt a legparásabb rész...
Előrebocsátom, hogy én mindig is jobban fogok aggódni amiatt, hogy vajon a terhesség alatt általam szedett epilepszia gyógyszer okoz-e Robinak hosszútávon barmi gondot. Na ezt a félelmemet lovagolta meg pár mondat ma a vizsgálat közben... Az hogy van egy kis köldöksérve, már megalapozta a hangulatomat, még akkor is, ha ez gyakorlatilag ártalmatlan, ráadásul állítólag kinövi. Na de aztán jött, hogy még mindig nagyon kötött a csípője, túlságosan jobbra ferdül az egész kis teste, ülésbe felhúzva lógatja a fejét stb...
Teljesen kibuktam, már vizionálok mindenféle súlyos gondot, úgyhogy épp neurológust keresek, aki igazolja vagy inkább remélem cáfolja a félelmeimet. Para van felsőfokon, hogy lehet ezt kibírni? Mondjátok nyugodtan, hogy hülye vagyok, vagy hogy túlzásba esek, de inkább menjünk biztosra, mintsem ne vegyük észre időben, ha van valami, amin még esetleg segíteni is lehetne. Meg amúgy is mindig azt mondják, hogy hallgassak az anyai ösztöneimre, na most épp azt teszem.
Volt némi nézeteltérésünk a UPC-vel, így aztán nem csak Robi miatt nem tudtam írni, hanem net sem volt, de végül meggyőztem őket, hogy nincs 55ezres tartozásunk...
Családilag amúgy minden oké. Tegnap este kifakadt a BCG oltás helye, szegény babámnak biztos fáj most, mert elég nyűgös. Holnap ortopédiára megyünk csípőszűrésre, szerdán Robi 8 hetes, csütörtökön pedig DPT oltás... Őszintén szólva félek az oltásoktól, még ha meg is vetnek érte. Nem a szúrástól, hanem az ismeretlen (elhallgatott?) mellékhatásoktól, amik talán csak évek múltán jelentkeznek. Lehet, hogy csak paranoiás vagyok, de nem tudhatjuk...
Ti hogy vagytok ezzel a témával?
... ma reggel hasról hátra fordult :))) Nem véletlenül, nem segítettünk neki, egyedül csinálta. És nem egyszer, hanem rögtön 5ször egymás után :)))
Annyira büszke vagyok! :)
Bocs, hogy eltűntünk, nekem egyszerűen alig van időm baba és egyéb itthoni teendők mellett írni (akár levelet, akár blogot). Passzív netező lettem, azaz ráérő (?) perceimben csak olvasom a netet, elvétve egyszer-egyszer jut időm arra, hogy szerkesszem is, azaz írjak is. Tényleg elnézést mindenkitől, aki pedig várná a bejelentkezésemet. Igyekszem, higgyétek el :)
A helyzet amúgy nálunk:
A hasfájás fokozódik, szegény Robi szenved, én is azt teszem, mivel segíteni semmivel nem tudok rajta, legalábbis eddig semmi nem vált be (tápszer váltás, Gripe Water, köményes tea, kamilla tea, Mecsek Baby tea, Infacol, masszírozás, tornáztatás, hasra fektetés, meleg borogatás, babusgatás). Szeretettel várom a további javaslatokat, ha vannak, de ha valaki azt mondja, hogy ekkorra meg akkorra kinövi, engem már az is megnyugtatna asszem!
A tej kérdés közben megoldódott, mert múlt héten fejtem utoljára, azóta teljesen elapadt a forrás, már nem is foglalkozom vele, hiszen most a hasfájás nagyobb gondot okoz, aktuálisabb kérdés.
Tápszerrel is szépen növekszik a fiú, arányosan gyarapodik, semmi pufiság szerencsére - most kb 4900 g lehet a súlya, és megjelentek a zabálnivaló kis babahurkák a combjain és a karjain :)))
Még némi rossz hír is van: az éjszakázások rajtam jól meglátszanak - tegnap a neurológiai kontrollon az EEG eredményem borzasztó rossz lett... Ennek következménye, hogy gyógyszer adagot kell emelni nehogy rosszullétem legyen, és valahogy meg kell oldani, hogy éjjel aludni tudjak... Aha, ezt magyarázzam meg a 6 hetesemnek... :( Pedig megoldani muszáj, mert különben ő látja kárát, nagyon nem szeretném őt veszélyeztetni...
Na most megint jelenésem van :)
Szerdán volt 6 hetes Robi, jól benne vagyunk a hasfájós időszakban, szegényem néha borzasztóan szenved
A szoptatást nem adtam fel, lett is siker, Robi megmutatta, hogy milyen ügyes, csak nem mindig van türelemmel. Ez nem lenne baj, de most meg a tejem kezdett el egyre kevesebb lenni, és már minden létező praktika elbukott, mindent kipróbáltam, amit tejszaporításra javasolnak, de nem hogy növekedne a mennyiség, hanem csökken... Innenntől kezdve tényleg csak azzal foglalkozom, hogy van egy gyönyörű egészséges kisfiam! Aki mellesleg azt eszik, amit sikerül épp produkálni. Ha van tej, akkor azt, ha nincs, akkor pedig tápszert, ami szintén nem világvége, ez van. Egyszerűen sokkal fontosabb, hogy ő van nekünk, mintsem hogy azzal tegyem idegbeteggé magam, hogy görcsölök a tej dolgon... Sorry, ha emiatt valaki szar anyának tart, nem számít.
Tegnap délután elkezdődött a hasfájós időszak, szegényem sokat feszeng és olyankor sírdogál is, de egyébként meg bárhogy elalszik :)
