A pozitív teszt láttán bármilyen korán is volt, rögtön az ugrott be, hogy ezt Z-nek is tudnia kell!
Lehajtottam a wc fedelét és rátettem a tesztet. Bementem a sötét hálószobába, és nyöszörögtem Z-nek, hogy valami nem oké a wc-vel, rá kéne, hogy nézzen. Persze ismerem már őt annyira, hogy tudtam, irtóra kelletlenkedni fog, nehogy már hajnalok hajnalán fölöslegesen felébresszem... :)
Z: "mi nem oké?"
én: "nem tudom, de gyere, nézd meg, lécciiiii!"
Z: "mondd, el, szóban is körül lehet írni"
én: "biztos, de inkább nézd meg"
Z: "(mérgesen morogva kel fel)...a fenébe már, mér kell nekem ilyen korán vmi hülyeséggel foglalkoznom, na mi van itt?"
én: (csak mosolygok a wc ajtóban állva :) )
Z: "hát ez meg mi?"
én: (még mindig csak mosolygok :) )
Z: "(megvizslatja, széles vigyor képződik az arcán...:) ) "ez most az??? De hát azt hittem megjött! Akkor ez most azt jelenti? Dejóóó!!!"
...aztán még nagy örömködve visszabújtunk kicsit az ágyba, beszélgettünk, igyekeztünk felfogni, hogy ez most tényleg azt jelenti... :)
