Éjjel az egyik bloggerina társammal (rém)álmodtam, de olyan mértékben rosszat, hogy az éjszaka kellős közepén verítékezve riadtam fel, és utána visszaaludni se mertem csomó ideig.

Véres részletek következnek, abszolút nem szükséges tovább olvasnod (főleg, ha bloggerina vagy, ismerjük is egymást, és vizuális típus vagy) - ezt inkább csak magamnak írom le. (Nem nevezem meg az illetőt, úgyhogy csak emiatt is kár az elolvasás mellett döntened.

Szóval otthon voltam a szüleimnél, és a nappali ablakából észrevettem, hogy ez a lány ott ül a házunk előtt a járdán, görnyedt háttal, falfehéren, a lábai egyenesen kinyújtva, a karjai maga mellett leengedve, tenyérrel felfelé és csurom véresen... Láttam vagy inkább csak tudtam, hogy felvágta az ereit... Teljesen ledöbbentem, és rögtön rohantam ki, hogy segítsek neki és hívjam a mentőket, de egyszer csak egy barátnőm szobájában találtam magam, aki megpróbált visszatartani ettől a szándékomtól, és azt hajtogatta, hogy nem szabad beleavatkoznom, hagyjam azt a lányt békén, ha ő meg akar halni, akkor nekem nincs jogom másképp dönteni és segíteni neki, főleg, hogy még meg is büntetnének érte (????). Én lekevertem ennek a barátnőmnek egy pofont, lehülyéztem, és immár ezután kint találtam magam a házunk előtt, de addigra besötétedett, utcai lámpák fényében láttam, hogy kisebb tömeg állja körül ezt a bloggerinát, de mindenki csak bámul és ujjal mutogat. Én meg elkezdtem sírni, és kiabáltam, hogy "hülyék vagytok emberek??? Miért nem segít senki??? Engedjetek oda!!" Átfurakodtam a tömegen, és az akkor már a földön fekvő leányzót felültettem, átkaroltam a felső testét és ledöbbentem, hogy csont és bőr az egész lány, túl könnyű volt. Próbált beszélni, de csak suttogni bírt, és azt mondta, hogy nagyon fázik, kért, hogy segítsek, de nem akarta, hogy elengedjem, ezért magamhoz szorítottam, közben potyogtak a könnyeim és takaróért kiabáltam a tömegnek. Ekkor már úgy éreztem, mintha száguldanánk valami nagyon rossz felé, csak nem tudtam, hogy mi az. Éreztem, hogy húz maga felé az a valami, miközben a lány, mintha ő is érezte volna ezt a gonoszt, egyre jobban próbált belémkapaszkodni, aztán a következő pilanatban, szó szerint kővé dermedt és szétporladt, a karjaimban halt meg... (Olyan igazi véres-horrorosszétporladást kell elképzelni, amitől megfagy az ereidben a vér...)

Erre riadtam fel, ez a kép eléggé ráégett a retinámra. Kicsit nyomott is a napom most, rossz érzést okoz, pedig tudom, hogy csak álom volt. De nem a jó fajta...