Ez a mai nap valami eszméletlenül borzasztó! Olyan viszonylatban, hogy szinte teljesen képtelen vagyok nyitvatartani a szememet az álmosságtól, pedig rendesen végigaludtam az éjszakát, nem voltak rémálmaim se, Zolcsi is megfelelően odabújt :) Szóval nem tudom mi bajom, de az tuti, hogy bírnék most egy nagyot szunyálni. Ami viszont a legkevésbé hiányzik, az a holnapi munkanap... A hátam közepére se... Nem is értem, hogy mi értelme holnap bejönni, úgyse lesz semmi (ha meg lesz, akkor majd azon háborgok :)) Na de a múlt szombatból kiindulva: akkor sem volt semmi, érdemi munka legalábbis biztos nem.
Rám férne már némi erőteljesebb pihenés, de a hosszú-hosszú hétvégén is mi lesz? Rohanás. Mert menni kell ide is, meg menni kell oda is. Hozzánk is, meg Zoliékhoz is. Ami még önmagában nem lenne baj, sőt nagyon is szeretek hazamenni (mindkét helyre), csak hogy ez most pont a hosszú 7végére esik, ez nem olyan jó... És még tanulnom is kell KRESZ-re!
Közben meg azért rámentem most arra a témára, hogy drága lakás helyett inkább családi házat keressünk, úgyhogy ezzel is töltöm az időmet. Vannak tök jók, de természetesen a tényleg nagyon tök jóknak azért már erősen megkérik az árát. Viszont van olyan ami nekem tetszene, még árban is jó lenne, de Zoli kizárja a sor- és ikerház variációkat, mondván ha ház akkor legyen önálló - ebben némileg van igazság, de azért nem olyan rossz dolog sztem a sorház és az ikerház sem. A házRÉSZ na az már más tészta, olyanba én se mennék.
Hát remélem találunk valami kis szépet és kellően nagyot annak a szépen eltervezett (minimum) 3 gyerkőcpalántának... :))) Az egyik fiút mellesleg Zoli tegnap előre eldöntvén Rakétának fogja hívni :D Remélem ez a gondolat csak a szülinapi bulijának az utóhatása és hamarosan kimegy a fejéből, bolond fickó :)))
