Az imént hívott a doki, holnap délelőtt 10re kell mennünk a kórházba, és délután 1kor lesz a császár :) Most még utoljára kérem, hogy szurkoljatok Nekünk teljes erőbedobással :)

Ja és apropó (mivel szerintem ide legközelebb már csak a nagy esemény után írok):

Ezúton szeretném megköszönni azt a rengeteg szeretetet, támogatást, drukkolást, pozitív energiát, és minden jót, amit az elmúlt hónapokban Tőletek kaptunk akár szóban, akár írásban, vagy akár csak gondolatban. Nagyon hálás vagyok ezért, irtó sokat jelentett ez nekem végig! Köszönöm, hogy Ti is (sokan még ismeretlenül is) tartottátok bennem a lelket, és még a legsötétebb időkben sem hagytátok, hogy csüggedjek, vagy a reményt feladjam.

És bár szinte hihetetlen (hogy milyen hamar), de végül tényleg eljött a nagy pillanat: itt állok könnyes szemekkel, hatalmas pocakkal, benne pedig egy hatalmas csodával, egy új Élettel... Könnyes a szemem, de végre a boldogságtól sírok, na és persze a meghatottságtól, hiszen holnap ilyenkor már ölelhetem a kisfiamat... :)

Még egyszer köszönöm NEKTEK!