Nos, már túl is estem azon a szörnyűséges nődokis vizsgálaton, és nem is volt olyan szörnyűséges. Be kell lássam, hogy végre megtaláltam Az Orvost. Eddig mindig azért húzódoztam az ilyen éves szűrésektől (a fizikai kellemetlenségen túl), mert utáltam magát a dokit (pedig jó soknál jártam már). Egyszerűen úgy éreztem magam, mint akit futószalagon vizsgálnak, semmi emberség, semmi kérdés, és ha nekem lenne kérdésem, akkor is csak egy csúnya nézés jött válaszul, hogy "ugyankérem, nincs nekem magára több időm"... De persze a markát mindegyik tartotta, nem kis összegeket hangoztatva.
Most viszont a dilidokim ajánlotta ezt a nővizsgálót, ők régóta jól ismerik egymást. Már telefonon keresztül azt éreztem a vele való beszélgetéstől, hogy oldódik bennem a feszültség. Múlóban az a szokásos stressz, ami egy ilyen eseményt mindig megelőz. A személyes találkozás során is ez erősödött bennem, végre azt éreztem, hogy törődnek velem, mint pácienssel, meghallgatnak és kérdezhetek. Ezt az orvost bárkinek bátran merem ajánlani, szóval lányok, ha valakit érdekel egy jó nődoki, e-mailben szívesen megadom az elérhetőségeit. Én mindenestől 10ezret fizettem, szóval a többiek által mondott árhoz képest még csak nem is drágább.
Persze nem is én lennék, ha nem csináltam volna valami szőkeséget... :)
Bemegyek a váróba, 2 asszisztens (Miss Jobb és Miss Bal Oldal), mögöttük 2 ajtó Jobb és Bal, a bal oldali ajtón felirat: fül, orr, gégészet. Oké, akkor én a jobb oldali nénihez megyek, kaptam kartont is, TAJ-kártya alapján névre szólóan kitöltve. Az orvos csúszásban, az időpontom már elmúlt, Miss Bal körbekérdez, hogy: "Hozzám nem vár senki?" Csend a váróban, dehogyis, mi a nődokira várunk, nézünk nőtársaimmal nagy egyetértésben. Persze ezt senki nem mondta ki HANGOSAN. Aztán bejön 2 új páciens, irány Miss Bal, hogy akkor ők a doktorúrhoz jöttek (és mondja az én orvosom nevét). Felkaptam a fejem, mert Miss Bal épp betessékelte őket a rendelőbe mondván, hogy senki nincs előttük. Miii??? Dehát én itt vagyok!!!! Odarohantam Miss Balhoz (a fül-orr-gégés feliratú ajtónál): "Bocsánat! Akkor most ebben a rendelőben IS nőgyógyászati vizsgálat folyik és ráadásul Dr. H. tartja???" Erre ő: hát persze! Ja mert akkor én is ide várok, köszönöm :)
Nagy derültség támadt a rendelőben, egy negyedórán keresztül nevettünk a szitun, aztán persze behívtak engem is vizsgálatra végre :) A doki mivel kezdte vigyorogva? :) "Ne aggódjon, előbb-utóbb akkor is sor kerül magára, bármilyen cselt is vet be :)"
Az asszisztenssel még megegyeztem kifelé menetben, hogy engem már biztos meg fog ismerni legközelebb :)