Néha úgy érzem, hogy az eü-alkalmazottak (tisztelet a kivételnek) igyekszenek minél jobban összezavarni az embert, minél kuszábban és érthetetlenebbül előadni a tényállást, és lehetőleg minél kínaibban fogalmazni a drámai hangnemben előadott dolgokat.
Tegnap telefonon megtudtam végre a rákszűrésem (méhnyak) eredményét. Lehet, hogy én vagyok alulművelt, kultúrálatlan vagy ilyesmi, de az éves szűrések ellenére nem érzem kötelességemnek, hogy megjegyezzem a vizsgálati eredmény kódolásának megfejtését. Így aztán, amikor közölte tegnap az asszisztens hölgy, hogy "Kedves Kishangleány... hát hogy is mondjam... Önnek... P2-es lett az eredménye. Be kellene fáradnia, mert kellene receptet írnunk..."
Receptet??? Mire?? Mi a bajom, te jó ég? És mi a hóhér az a P2????
Ezt mindet megkérdeztem, mire visszakérdezett, hogy "Miért, Magának nincsen semmilyen tünete?"
Hát bakker, nem tűnt fel semmi rendkívüli, csak, hogy nő a pocim. Ja hogy terhes vagyok? Igen, ezt akkor is elmondtam, fel is tetszett jegyezni... Őőőő, hát akkor adjam meg a számom, és ma visszahív és elmondja, hogy mire jutott a doktorúrral konzultálva.
Reggel 9-kor csörög a mobil: "Kedves Kishangleány, akkor a recepttől most tekintsünk el, nincs teendő, felejtsük el, amit tegnap beszéltünk." Ezt így.
Már csak azt nem értem, hogy a P2 (egyébként időközben gugli barátom megmondta, hogy ez totál negatív leletet jelent) érték mellett, akkor mégis milyen bajom volt/van szerintük, amire még majdnem receptet is kaptam...?
