Holnap leszünk 10 hetesek, hihetetlen, hogy szalad az idő!
Tegnap UH-on voltunk az orvosnál, aki eloszlatta 1 pillanat alatt a felgyülemlett kétségeimet. Mindössze annyit mondott az UH-képet nézve, hogy "Szerintem az Embert is be kéne hívnunk, ezt neki is látnia kéne :)"
Na ebben a másodpercben helyreállt a lelki békém, tudtam, hogy minden oké :)
3 hete még csak 4 mm volt Bogyóka és sejthető szívhanggal rendelkezett, tegnapra nagyot nőtt, 24 mm-es, és veszettül dobog az a kis szív :))))
Nekem meg továbbra is mennyei boldogság ez az érzés, látni/hallani Őt, tudni, hogy ott van bent, és már mozog!!! Tegnap azt is láthattuk, ahogy ficánkolt vizsgálat közben :)
Teljesen oda vagyok meg vissza :)
